A nyulaknak, a tengerimalacoknak, a csincsilláknak és a deguknak a fő tápláléka a széna. Ebből létfontosságú korlátlan mennyiséget biztosítani a számukra, sosem maradhatnak széna nélkül. Nagyon gyors az anyagcseréjük, egész nap legelésznek kisebb megszakításokkal. 8-12 óra koplalás már nagyon súlyos gondokat okozhat, nem evés esetén azonnal egzotikus szakállatorvoshoz kell fordulni.
Hogyan készül a széna?
A széna a fűnek a szárított formája. A nyulak és a fűevő rágcsálók a természetben friss füvet legelnek, de hobbiállatként erre nincs mindig lehetőségük, ezért van szükség a szénára. A szárításnak köszönhetően hosszabb ideig tárolható, így sosem maradnak élelem nélkül a kisállatok.
A füvet először lekaszálják, amit leggyakrabban különböző gépek végeznek. A kézi kaszálás már ritka, mert nagyon nehéz és időigényes feladat. A kaszálást nem lehet bármikor elvégezni, számít az időjárás és a növények mérte, fejlődési állapota is. Utána kiszárítják a füvet, ügyelve arra, hogy ne penészedjen be. Ez főleg fedett helyen történik, hogy ne ázhasson meg. A prémium minőségű szénákat még kézzel is átválogatják és ezután kerülnek csomagolásra. A házi kedvenceknek szánt szénák főleg papír vagy műanyag zacskóba kerülnek. A szénás zsákokon kis lyukak is találhatóak, hogy szellőzzön a széna, ne penészedhessen be a tárolás során sem. Gazdaságokból bálás szénát is lehet szerezni, viszont a nagy mennyiség miatt ezt nehezebb tárolni és könnyebben penészedik. Azt fontos tudni, hogy a legnagyobb odafigyelés ellenére is keveredhetnek idegen tárgyak a széna mellé, például faágak, kavicsok, csigaházak. A széna a természetből származik, nem gyárban készül, így kivédhetetlen, hogy néha más is kerüljön közé. Emiatt mindig nézzétek át mielőtt odaadjátok az állatoknak.
Mi befolyásolja a minőségét?
A széna minősége sokban függ attól, hogy milyen a termőtalaj, az időjárás, mikor és milyen gyakran kaszálják, hogyan szárítják, válogatják, csomagolják, tárolják. Minden zacskó széna más és más, nincs két egyforma, még akkor sem, ha ugyanannak a gyártónak, ugyanarról a termékéről van szó. Természetesen a neves márkák mindig ragaszkodnak a magas minőséghez, és ezért mindent meg is tesznek, de van, amit ők sem tudnak befolyásolni. Érdemes kiválasztani több szimpatikus márkát és termékcsaládot, és ezeket keverve vagy váltogatva kínálni az állatoknak. Ők sokkal jobban értenek a szénához, mint mi, majd eldöntik, hogy melyik épp a finomabb.
Milyen a jó széna?
A jó széna nagyrészt egyszikű perjefélékből áll, a köznyelvben ezt nevezzük fűnek. A csomagolásokon a réti széna, hegyi széna vagy komócsinalapú széna feliratokat keressétek, ezek mind ideális táplálékok az állatoknak.
A minőségi szénák sok-sok fűféléből és néhány más növényből állnak. A kisállatok is szeretnek változatosan étkezni, és a szervezetüknek is szüksége van arra, hogy ne legyen egyhangú a táplálkozásuk. Emberi szemmel minden zacskó széna nagyjából egyforma, viszont a fűevő állatoknak egy jó széna felér egy svédasztallal. Szerencsére azért van néhány dolog, amire a gazdi is oda tud figyelni.
A jó széna:
- kellemes illatú,
- kevés benne a törmelék, por,
- hosszúszálú,
- penészmentes,
- kevés szárrészt tartalmaz, főként levelek vannak benne,
- egészségesnek tűnik, szép a színe (bár bizonyos szénáknál az is teljesen normális, ha nem zöldek, hanem sárgásak).
Milyen a rossz széna?
Nem mindegyik széna megfelelő a kisállatoknak fő élelemforrásként. Ilyen például a lucernaszéna, ami pillangósvirágú növény, nem perjeféle. Túl magas a kalcium- és fehérjetartalma, ami miatt elhízhatnak tőle az állatok és veseproblémák is kialakulhatnak. Csak fiatal, vemhes vagy szoptatós, valamint legyengült állatoknak lehet adni kiegészítésképpen, kisebb mennyiségben.
A silányabb szénák tele lehetnek gyomnövényekkel, kevés fűféle van bennük.
A rossz széna:
- dohos, kellemetlen szagú,
- törmelékes, poros,
- rövid, töredezett szálakból áll,
- penészes,
- sok szárrészt tartalmaz, kevés a levél benne,
- foltos, betegnek tűnik.
Optimális esetben a széna teszi ki a 80%-át a napi táplálékuknak, így ennek a kiválasztására nagy figyelmet kell fordítani. Fontos, hogy folyamatosan szénázzanak, ezért mindig legyen választásuk, találjátok meg, amit a legszívesebben fogyasztanak. A különböző szénákat nyugodtan lehet váltogatni, keverni, de fontos megemlíteni, hogy a táppal ugyanezt nem lehet megtenni. Az csak kiegészítés a széna mellé és súlyos emésztési gondokat okozhat a hirtelen, folyamatos tápváltás. Abból egy jó minőségűhöz célszerű ragaszkodni.
