Első vagy második kaszálású széna?
Amit minden gazdinak tudnia kell, mielőtt választ
Sok gazdi elsőre úgy gondolja, hogy a legjobb széna az, ami minél zöldebb, minél illatosabb és minél „frissebbnek” tűnik. Bár megértjük, miért vonzó ez a logika, fontos kimondanunk: a széna minőségét nem kizárólag a színe vagy az illata határozza meg. Sőt, előfordulhat, hogy akaratlanul is többet ártunk vele, mint használunk – különösen, ha kizárólag a látvány alapján választunk.
Az Állatijó Áruházban napi szinten találkozunk olyan gazdikkal, akik tanácstalanok, milyen szénát válasszanak. Ezért most összegyűjtöttük mindazt, amit érdemes tudnod az első és második kaszálású szénákról, és elmondjuk, hogyan érdemes etetned őket akkor is, ha kiskedvenced teljesen egészséges – és akkor is, ha valamilyen problémával küzd.
A réteken és legelőkön a fűfélék tavasztól kora őszig folyamatosan nőnek. Emiatt egy adott területet egy évben nem egyszer, hanem általában kétszer vagy akár háromszor is le lehet kaszálni. Ezeket nevezzük első, második (esetenként harmadik) kaszálásnak.
A két kaszálás közti különbséget leginkább az határozza meg, hogy:
- Mikor kaszálták le a növényt?
- Mennyire volt fejlett a fű és a többi réti növény?
- Milyen arányban volt jelen fű és gyógynövény?
Ez a három tényező nagyban meghatározza a széna rost-, fehérje- és zsírtartalmát, állagát, illatát és ízét is.
Milyen a jó első kaszálású széna?
Az első kaszálás jellemzően tavasszal történik, amikor a füvek már hosszú ideje nőnek és megerősödtek. Emiatt:
- Vastagabb, erősebb szálak jellemzik
- Magasabb rosttartalmú, ami különösen jót tesz a fogaknak és az emésztésnek
- Alacsonyabb a fehérje és kalcium tartalom
- Illata kevésbé intenzív, színe világosabb is lehet
Az első kaszálású széna sokszor nem a „legszebb” a szemnek, de élettanilag legtöbbször ez a legegészségesebb választás, főleg:
- fogproblémák,
- emésztési érzékenység,
- rostszegény étrend,
- hízásra való hajlam esetén.
- alacsony kalcium tartalom (kevesebb pillangó)
A második kaszálás általában nyár közepére vagy ősz elejére esik. Ilyenkor a fűfélék növekedése lassabb, viszont sok mezei és gyógynövény ekkor éri el a teljes fejlettségét.
Jellemzői:
- Puhább, vékonyabb szálak, több levélrész
- Sötétebb, mélyebb zöld szín
- Intenzívebb illat, édeskésebb íz
- Alacsonyabb rost, viszont magasabb fehérje- és zsírtartalom
Nem véletlen, hogy a válogatós nyuszik, tengerimalacok, deguk és más rágcsálók gyakran ezt preferálják – egyszerűen finomabb.
Viszont: ha hosszú távon csak második kaszálást kapnak, az a túl alacsony rostmennyiség miatt növelheti az emésztési gondok és fogtúlnövés esélyét.
Tévhit, hogy a zöldebb = jobb. A tapasztalat az, hogy:
- a mélyzöld, illatos, puha szálú széna szinte mindig második kaszálás,
- és bár nagyon ízletes,
- nem fedezi megfelelően a rostszükségletet, ha kizárólag ezt adjuk.
Ugyanakkor fontos hangsúlyoznunk:
Egy jó minőségű második kaszálású széna NEM rossz vagy ártalmas.
Csak a mennyiség és az arány számít!
1. Egészséges kisállatnál: a változatosság a kulcs
A legjobb, ha:
- első és második kaszálást keversz,
- timothy (mezei komócsin) és vegyes réti szénát is kínálsz,
így kisállatod nem un rá egyetlen fajtára, és könnyebben megeszi a „kevésbé finom”, de szükségesen rostos szénát is.
2. Egészségügyi problémák esetén
- Emésztési gondok, puffadás, székrekedés, fogtúlnövés:
→ Túlnyomórészt első kaszálású, rostos vegyes széna. - Sav-bázis egyensúly problémák (Ca:P arány):
→ Több timothy széna (kaszálástól függetlenül). - Nagyon válogatós kisállat:
→ Kezdetben több második kaszálású széna, majd szépen lassan keverni mellé az első kaszálást.
- A második kaszálás finomabb, puhább, illatosabb – de rostban szegényebb.
- Az első kaszálás kevésbé illatos és látványos – viszont egészségesebb és rostosabb.
- A legjobb megoldás: keverés, változatosság, tudatos etetés.
- Nem probléma második kaszálást adni – az a gond, ha csak azt adod.
A legfontosabb, hogy ne a széna színe vagy illata alapján dönts, hanem a kisállatod egészségügyi igényei szerint.
